Brúnónk egy érdekes
állat, ő egy - nekünk - gyönyörű leguán.
Szeret kézben lenni, szereti, ha simogatjuk,
olyankor becsukja a szemét. Azonban vadóc lesz, ha idegent
lát, azonnal felfújja a toroklebenyét, csapkod, karmol és
harap.
A szobában lakik egy szekrényből átalakított
terráriumban, ahol az ágakon, vagy a lámpácskáján
szokott szunyálni. Hetente többször kiengedjük,
ilyenkor a függönymászás a legkedvesebb szórakozása.
Kedvenc eledele: jégsaláta, sárgarépa,
kínai kel, kelkáposzta, gyümölcsök, főtt
tojás és a főtt szárnyas-hús.
Brúnó becenevei:
Brucsi, Legcsu, Legcsu-picsku
Zöld leguán (Iguana iguana) ismertető:
Előfordulás: Nyugat-Indiai-szigetek,
Közép- és Dél-Amerika (Kolumbia, Venezuela,
Guayana. Brazília) trópusi esőerdőiben él.
Testtömeg: 4-9 kg
Testhossz: 1,5-2 m
Tápláléka: Főként
leveleket, virágokat és gyümölcsöt, esetenként
tojást, gerincteleneket és kisebb gerinceseket fogyaszt.
Első látásra a régmúlt
idők sárkánygyíkjait idézik, félelmetes
sárkányokra hasonlítanak e békés növényevők.
Külső megjelenésük is bizarr, élénk
zöld testükön a nyaktól a farokig végigfut
egy gerinctaraj, mely különösen a hímeknél
feltűnő. Az alsó állkapcsuk alatt, a nyakon egy
toroklebernyeget viselnek. A nőstényeknek kevésbé kifejezett
a tarajuk és a hátsó lábukon futó pikkelyek
is finomabbak.
Leginkább az esőerdők magas fáinak
lombkoronájában fordulnak elő, a talajra csak ritkán
jönnek le, mert ott nem érzik magukat biztonságban.
Kitűnően úsznak. A megszokott táplálkozó helyére
mindennap visszatér, a felnőtt példányok elsősorban
növényevők, míg a fiatalok rovarevők. A nagyobbak
sem vetik meg a húst, a fiatal leguánok sem érezhetik
biztonságban magukat tőlük.
A hímek jóval agresszívebbek
a nőstényeknél, a territoriális viselkedésük
kifejezett. Rendszerint a legnagyobb méretű hím kerül
alfa-pozícióba, a legkedvezőbb adottságú területhez és
több nőstényhez. A nőstények csak időszakosan
válnak területvédővé, a tojásrakási
időszakban. A farkukkal, mely a teljes testhossz csaknem 2/3-ad részét
teszi ki, erősen csapkodnak, és fájdalmas sérüléseket
is okozhatnak. Lábaikon hosszú és erős karmokat
láthatunk, amelyek segítségével kitűnően
tudnak fára mászni, ha veszélyben érzi magát
karmol, és harapni is képes.
A párzási időszakban a nőstények
a legnagyobb - és egyben legimpozánsabb - hím territóriumán
gyűlnek össze. A nőstények megtermékenyült és
nem megtermékenyült tojásaikat egyaránt lerakják,
a laza földbe vagy homokos talajba ásva őket. A nőstények
a fészkeket egymástól a lehető legmesszebb rakják,
majd miután kb. 7 napot eltöltöttek a tojások
körül, visszatérnek a csapatukhoz. A tojások 35%-a
kel csak ki a ragadozó állatok tevékenysége,
vagy a tökéletlen inkubáció miatt. 90 nap kelnek
ki a kis leguánok, amelyek azon nyomban szerteszaladnak a világba.
18 hónapos korukban válnak ivaréretté.
Az indiánok vadásszák kedvelt
húsáért, tojásait szintén megeszik.
A természetes populációira azonban a fő veszélyt
az állatkereskedők jelentik, kedvelt terráriumi állat és
nagyon sok kerül csempészáruként Észak-Amerikába és
Európába.
