Brúnó

 

Brúnónk egy érdekes állat, ő egy - nekünk - gyönyörű leguán.

 

Szeret kézben lenni, szereti, ha simogatjuk, olyankor becsukja a szemét. Azonban vadóc lesz, ha idegent lát, azonnal felfújja a toroklebenyét, csapkod, karmol és harap.

A szobában lakik egy szekrényből átalakított terráriumban, ahol az ágakon, vagy a lámpácskáján szokott szunyálni. Hetente többször kiengedjük, ilyenkor a függönymászás a legkedvesebb szórakozása.

Kedvenc eledele: jégsaláta, sárgarépa, kínai kel, kelkáposzta, gyümölcsök, főtt tojás és a főtt szárnyas-hús.

Brúnó becenevei:

Brucsi, Legcsu, Legcsu-picsku

Zöld leguán (Iguana iguana) ismertető:

Előfordulás: Nyugat-Indiai-szigetek, Közép- és Dél-Amerika (Kolumbia, Venezuela, Guayana. Brazília)  trópusi esőerdőiben él.

Testtömeg: 4-9 kg

Testhossz: 1,5-2 m

Tápláléka: Főként leveleket, virágokat és gyümölcsöt, esetenként tojást, gerincteleneket és kisebb gerinceseket fogyaszt.

Első látásra a régmúlt idők sárkánygyíkjait idézik, félelmetes sárkányokra hasonlítanak e békés növényevők. Külső megjelenésük is bizarr, élénk zöld testükön a nyaktól a farokig végigfut egy gerinctaraj, mely különösen a hímeknél feltűnő. Az alsó állkapcsuk alatt, a nyakon egy toroklebernyeget viselnek. A nőstényeknek kevésbé kifejezett a tarajuk és a hátsó lábukon futó pikkelyek is finomabbak.

Leginkább az esőerdők magas fáinak lombkoronájában fordulnak elő, a talajra csak ritkán jönnek le, mert ott nem érzik magukat biztonságban. Kitűnően úsznak. A megszokott táplálkozó helyére mindennap visszatér, a felnőtt példányok elsősorban növényevők, míg a fiatalok rovarevők. A nagyobbak sem vetik meg a húst, a fiatal leguánok sem érezhetik biztonságban magukat tőlük.

A hímek jóval agresszívebbek a nőstényeknél, a territoriális viselkedésük kifejezett. Rendszerint a legnagyobb méretű hím kerül alfa-pozícióba, a legkedvezőbb adottságú területhez és több nőstényhez. A nőstények csak időszakosan válnak területvédővé, a tojásrakási időszakban. A farkukkal, mely a teljes testhossz csaknem 2/3-ad részét teszi ki, erősen csapkodnak, és fájdalmas sérüléseket is okozhatnak. Lábaikon hosszú és erős karmokat láthatunk, amelyek segítségével kitűnően tudnak fára mászni, ha veszélyben érzi magát karmol, és harapni is képes.

A párzási időszakban a nőstények a legnagyobb - és egyben legimpozánsabb - hím territóriumán gyűlnek össze. A nőstények megtermékenyült és nem megtermékenyült tojásaikat egyaránt lerakják, a laza földbe vagy homokos talajba ásva őket. A nőstények a fészkeket egymástól a lehető legmesszebb rakják, majd miután kb. 7 napot eltöltöttek a tojások körül, visszatérnek a csapatukhoz. A tojások 35%-a kel csak ki a ragadozó állatok tevékenysége, vagy a tökéletlen inkubáció miatt. 90 nap kelnek ki a kis leguánok, amelyek azon nyomban szerteszaladnak a világba. 18 hónapos korukban válnak ivaréretté.

Az indiánok vadásszák kedvelt húsáért, tojásait szintén megeszik. A természetes populációira azonban a fő veszélyt az állatkereskedők jelentik, kedvelt terráriumi állat és nagyon sok kerül csempészáruként Észak-Amerikába és Európába.